Menü
mégsem
Elfogadom
Sütikezelés beállítása
A hajoregiszter.hu weboldal a kényelmes működés érdekében sütiket használ. Az oldal további használatával hozzájárul a sütik mentéséhez az ön számítógépére.

Pesti Tehergõzhajózási és Rakomány Kölcsön-adó RT, 1868-1871

ikonAdatlap
ikonHajók
  • Ország:
    HU
    Város:
    Budapest
    Aktív:
    1868-1871
    Az 1867. évi kiegyezés után megindult a kapitalisztikus fejlődés hazánkban is és megélénkült a vállalkozási kedv. Mivel a kereslethez képest kevésnek látszott a szállító eszköz, sokan gőzhajózási társaságok alapításában láttak nagy üzleti lehetőséget. Elsők között alakult meg a "Pesti Tehergőzhajózási és Rakomány Kölcsön-adó Rt.". A Társaság 1968. április hó 9.-én tartotta alakuló ülését a pesti Lloyd Palotában.
    Az alakuló közgyűlés elfogadta az alapszabály tervezetet és jóváhagyásra felterjesztette a földművelés, ipar és kereskedelemügyi minisztériumhoz. A minisztérium úgy döntött, hogy az alapszabályokat a legfelsőbb helyhez terjeszti fel jóváhagyásra. Később a jóváhagyást már az illetékes miniszter hatáskörébe utalták, így a "Pesti Tehergőzhajózási és Rakomány Kölcsön-adó RT" alapszabálya volt az utolsó, amit Bécsbe terjesztettek fel. Gorove miniszter 1868. április 29.-én értesítette a társaságot, hogy a legfelsőbb hely 1868. február 28.-án jóváhagyta. Ezen alapszabály 1. §-a szerint a társaság célja mindenféle árut és nyersterméket továbbszállítani a Dunán és mellékfolyóin az ország határain kívül és belül éspedig
    a) saját vontató gőzös és vas rakhajóin,
    b) mások hajóit fuvarba vontatni,
    c) rakományra kölcsön adás, amennyiben pénzbeli előlegezésnek van helye.
    A 2. §. kimondja, hogy a társaság székhelye Pest.
    A 3. §. a társaság nevét "Pesti Tehergőzhajózási és Rakomány Kölcsön-adó RT"-ben állapítja meg.
    A 4. §. leszögezi, hogy a társaság személyhajózással nem foglalkozik.
    Az 5. §. az alaptőkét három millió forintban állapítja meg., amely 15.000 db. egyenként 200 forintos részvényre oszlik.
    A 6. §. szerint a részvényeket 5 sorozatban bocsátják ki és egy sorozat 3.000 db.-ból áll.
    A 69. §. kimondja a társaság 30 évre alakul.
    A 77. §. alapján a társaság a vontatott hajóban csak akkor biztosítja az árut, ha kölcsönt ad rá, különben nem.
    A hajózási engedélyt a közmunka és közlekedésügyi miniszter 1868. március 28.-án 1180. sz. alatt kézbesítette Pest város tanácsa útján a vállalat elnökének Trefort Ágostonnak. Irodájuk Pesten, a Széchenyi gasse 5-ben volt, majd később ők is az Alduna sorra költöztek, a 26-os szám alá.

    A társaság megalakulása után hozzálátott hajóparkjának kiépítéséhez. A következő évben egymás után jelentek meg Újpesten épült hajóik a Dunán. Már 1869-ben 7 vontatóhajója és 30 uszálya volt. Ez a szám 1870-ben 8 gőzhajóra és 37 uszályra emelkedett. A társaság Pest város tanácsától engedélyt kért és kapott, hogy hajói Pest város címerét viselhessék.

    A társaság igazgatója Andrae Emil, kiről még egyik hajójukat is elnevezték. 1870-ben már nyolc kerekes vontatójuk volt, melyek a Linzben épült RÁKOS és ANDRAE kivételével mind újpesti iparosok készítményei. A vontatókhoz 37 darab vas és fauszály tartozott. A hajónevek jelzik a kiegyezéstől remélt politikai és gazdasági szabadságot: HALADÁS, IPAR, KERESKEDÉS, ALKOTMÁNY, UNIÓ, SZÖVETSÉG.

    Miután a későbbiekben a társaság belátta, hogy csak egyesült erővel tudják a hazai társaságok a versenyt a Duna Gőzhajózási Társasággal felvenni, két évi fennállása után beleolvadt a az 1871-ben megalakult "Egyesült Magyar Gőzhajózási Társaság"-ba.

    Dr. Jankó Béla: A magyar dunai gőzhajózás története 1817-1945.
    GTE. Hajózástudományi Együttműködési Bizottság
    Műszaki történelmi sorozat #9, 1968.

    Horváth József: A géperejű folyami hajózás hazai története
    A cikk elérhető a www.uskok.eoldal.hu honlapon
    Jogutódok