Menü
mégsem
Elfogadom
Sütikezelés beállítása
A hajoregiszter.hu weboldal a kényelmes működés érdekében sütiket használ. Az oldal további használatával hozzájárul a sütik mentéséhez az ön számítógépére.

Luczenbacher Pál, 1868-1895

ikonAdatlap
ikonHajók
  • Ország:
    HU
    Város:
    Szob
    Aktív:
    1868-1895
    Luczenbacher Pál (1818) és testvére, János (1826) szobi vállalkozók és kőbánya-tulajdonosok 1860-ban kaptak hajózási engedélyt, de csak osztrák lobogó alatt! Első hajójuk az Inn-Donau Dampfschiffgesellschafttól vásárolt NEU-ÖTTING volt, amelyet SZENT ISTVÁN-ra kereszteltek át. A mai Vigadó tér és Esztergom között 1860 május 13-án indították járatukat. A MÁTYÁS KIRÁLY-t már ők építtették a Ruston hajógyárban Floridsdorfban; ezzel 1861 május 16-án indították el Pest-Mohács járatukat. 1862-ben két új hajót vásároltak: a ZRÍNYI MIKLÓS-t és az új SZENT ISTVÁN-t; első hajójukat ekkor PANNONHALMÁ-ra keresztelték át. A DDSG versenye miatt 1863-ban felhagytak a személyhajózással; hajóikat John Ruston vásárolta meg, aki azonban hajózási társaságát 1864-ben a DDSG-nek adta el.

    Luczenbacherék 1862-ben két vontatót építtettek a Ruston hajógyárban (VISEGRÁD, SZIGETVÁR). Pest városa ekkor tiltotta meg partjainál a hajók partról való vontatását; Luczenbacherék a két hajóval a bőgőshajók Pesten való átvontatását végezték.

    1865-ben Luczenbacher János kivált a társaságból. 1868-ban a cég átalakult (Magyar Vontató Gőzhajózási Rt.; 1870: Magyar Lloyd), Luczenbacher Pál 9 gőzhajóját és 12 uszályát 490 000 ft-ért adta át, és új hajózási engedélyért folyamodott: az 1869-ben a linzi Ignaz Mayer hajógyárban épült KLOTILD és NÁDOR nevű hajókkal a Margitszigetre közlekedtetett járatokat. A társaság vezetésében 1880-ig vett részt; végül a céget 6 géphajójával és 15 uszályával 1895-ben a MFTR vette meg.

    (Forrás: Dr. Jankó Béla: A magyar dunai gőzhajózás története 1817-1947; Hajózási együttműködési Bizottság Műszaki Történelmi Sorozat 9. kötet.)