MAHART Balatoni Hajózási Kft., 1990-2001

1990 január 1-től, a rendszerváltást követően korlátolt felelősségű társaságként (Kft.), továbbra is a MAHART 100%-os tulajdonában működik tovább, ügyvezető igazgató, dr. Kopár István. A korábban a Dunáról Balatonra került hajók és a BELOIANNISZ balatoni tájegységek neveit kapják.
1990-ben elkészül a nosztalgiaflotta második egysége, a CSOBÁNC, és vízre bocsátásának 100. évfordulójára, 1991-re a KELÉN felújítása is. 1994-ben a TÜNDE felújítása készül el, és megvásárolják a Balatonfüredi Önkormányzattól a korábban selejtezett és ott partra vetett HELKA maradványait, hogy 2 év alatt a KELÉN mintájára felújítsák és 1996-ban, a balatoni gőzhajózás megindulásának 150. évfordulóján újra üzembe helyezzék.

1991-ben átalakítják és korszerűsítik a RÉVFÜLÖP vízibuszt, mely exkluzív kialakítású belső utasteret, sötétített üvegeket és Volvo-Penta Z-hajtást kap. 1993-ban az addig teljesen zárt AKALI (ex-MEGYER) és az EDERICS (ex-HORÁNY) vízibuszok, 1994-ben pedig az ALMÁDI kap nyitott felső fedélzetet és új főgépeket. Ekkorra már a hajópark minden egysége zárt fekália tartállyal rendelkezik. A kikötőkben és a hajókon saját kezelésbe vették az elárusítást és a vendéglátóipari szolgáltatást is.

1992-ben Bogláron, 1993-ban Szemesen, 1995-ben Fonyódon létesítenek kempinget a kikötőkhöz tartozó területeken. Az ipari tevékenység, a vendéglátó-ipari szolgáltatások, valamint a két saját kezelésű kemping és a siófoki szálló vendégéjszakái már 1993-ban nyereségessé tették a vállalatot. Megkezdődik a vitorláskikötő hálózat kiépítése.

1996-tól társasági formája részvénytársaság (Rt.).

2001-ben a privatizáció során a MAHART-tól függetlenné válik, és létrejön belőle a Balatoni Hajózási Rt. a Balaton-parti kikötőkkel rendelkező önkormányzatok és az állam tulajdonában.

Dr. Bíró József: A balatoni hajózás története” című könyv (Mahart Balatoni Hajózási Kft. 1996) nyomán