Menü
Hajóregiszter logó
mégsem
Elfogadom
Sütikezelés beállítása
A hajoregiszter.hu weboldal a kényelmes működés érdekében sütiket használ. Az oldal további használatával hozzájárul a sütik mentéséhez az ön számítógépére.

DGT Óbudai Hajógyára, 1835-1944

ikonAdatlap
ikonÉpített
  • Aktív:
    1835-1944
    Ország:
    HU
    Város:
    Budapest/Óbuda
    Rövid név:
    DGT
    1829-ben létrejött - és mind a mai napig működő - "Első Dunagőzhajózási Társaság" (DGT) 1835-ben saját hajógyárat alapított Óbudán melynek elsőrendű feladata a társaság hajóinak karbantartása, javítása, valamint a hajópark bővítése lett. Gróf Széchenyi István közbenjárására a magyar fővároshoz közeli helyet kerestek a gyár számára, erre Óbuda magasabb fekvésénél fogva alkalmasnak találtatott. Először csak a kis szigetet szerezték meg, majd 1860-ban a vele földgáttal már összekötött nagy szigetet is bérbe vették. A Clark Ádám gondjaira bízott VIDRA kotró mélyítette ki a hajógyárhoz vezető csatornát, s egy hajógyári medencét is kialakítottak. Eközben Robert John Fowles angol hajóépítő vezetésével hozzáfogtak a hajóépítő telep berendezéséhez. A Duna mentén ez volt az első olyan létesítmény, amelyben modern ipari eljárással, tehát gépi erő alkalmazásával építették a hajókat. 1836-ban épült meg a 400 utas befogadására képes ÁRPÁD gőzhajó. Kéthengeres gőzgépét még az angol Boulton and Watt cég szállította, mivel gőzgépeket Óbudán csak 1859-től építettek. 1838-ban a személyhajók mellett megkezdték a speciális vontató hajók és uszályok építését is. 1839-ben itt építették a kontinens első vastestű hajóját, a SOPHIE-t. A gyár dinamikus fejlődése révén rövidesen az egyik legnagyobb hazai iparvállalatnak számított. 1869-ben bocsátották vízre a "HATTYÚ" és a "FECSKE" - kifejezetten az átkelőhajózás céljára tervezett - szimmetrikus építésű, elöl-hátul kormánylapáttal ellátott hajókat is, majd 1883-ban elkészült a "SÓLYOM" is. 1870-ben itt készült a XIX. század legnagyobb folyami személyszállító hajója az "ORIENT", valamint itt épült 1895-ben Közép-Európa első úszódokkja. A gyár kapacitására jellemző, hogy az 1888-as évtől mindössze öt év alatt újítják fel a DGT teljes uszályparkját. Ebben az időszakban az átlagos munkáslétszám 1200-1700 fő között ingadozott. Olyan szakembereket nevelt ki a gyár, mint Mayer Ignác a későbbi linzi gyáralapító, Schlick Ignác, a későbbi budai vasöntő és gépgyár alapítója, Hartmann József az angyalföldi önálló magyar hajóépítés nagy úttörője és Veruda Péter hajótervező, akiért versengtek a nagy külföldi hajógyárak. Az 1880-as évek végén a DGT hajózási monopóliuma végéhez közeledett, és sorra alakultak a magyar hajózási vállalatok, s a Duna másik partján a magyar hajógyárak. 1894-ben magyar állami támogatással megalakult Magyar Folyam- és Tengerhajózási RT már valódi konkurenciát jelentett a DGT-nek. Ettől kezdve az osztrák hajók Óbudán, míg a magyarok inkább Újpesten épültek. 1939-ben, Ausztria német bekebelezése után a DGT Gyár a Herman Göring Werke leányvállalataként működött tovább, hajóalkatrészeket gyártva más német üzemek számára. A háború után a gyár - mint volt német tulajdon - hadizsákmányként szovjet kezelésbe került.
  • 1835
    1944

    1944

    #1313 KT 26 Épült Tengeri gőzüzemű hadihajó Megrendelő:
    L:62,00m B:11,00m Disp:1200t MP:2400 LE
    #1314 KT 33 Épült Tengeri gőzüzemű hadihajó Megrendelő:
    L:62,00m B:11,00m Disp:1200t MP:2400 LE
    #1315 KT 33 Épült Tengeri gőzüzemű hadihajó
    L:62,00m B:11,00m Disp:1200t MP:2400 LE