Tápéi Hajójavító Telep, 1890-1945

A tápéi hajójavító telep a magyar hajójavító ipar legrégebbi folyamatosan működő telepe. Létrejötte egybeesik a magyar hajózás kialakulásával, a XIX. század utolsó évtizedével.A telepet az akkori Földművelésügyi Minisztérium és a hozzá kapcsolt vízügyi szervek hozták létre a Tisza és mellékfolyóinak szabályozásában részt vevő munkagépek és úszóegységek javítására. Először úszóműhelyként tevékenykedett, majd székhelyén Tápé községnél, a MFTR téli kikőtőjének szomszédságában a partra települt. Fekvése nem a legideálisabb. Nincs közvetlen kapcsolata a téli kikötővel, sólyapályája a Tisza áradásai következtében eliszaposodik, és a Tisza alsó szakaszán való fekvése sem a legszerencsésebb.

A telep 1945-ig a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében volt. Fejlődését tekintve a telepnek a század elején nyert külső képe és műszaki berendezése 1945-ig alig változott. Épületei, kivéve egy kisebb csarnokszerű építményt, alkalomszerűen lettek létrehozva és nem voltak időtállóak. Tevékenységét ugyancsak alkalomszerűség jellemezte. Előfordult, hogy a nyári hónapokban 2-3 fő volt mindössze a munkáslétszám, de ez a létszám a javítások időszakában sem emelkedett 25-30 fő fölé. Az évtizedekig tartó egyforma helyzeten csak a 30-as évek végével bekövetkező nagyobb arányú munkák változtattak. Ezekben az években a telepen több új úszóegység, elsősorban uszály épült, ami természetesen némi fejlődést jelentett a telep életében.

Forrás: Kovács Miklós: A MFTR, MESZHART, és MAHART hajóműhelyeinek története 1895-1965.