Luczenbacher testvérek, 1860-1868

A Luczenbacher testvérek, kiknek Szobon, egyebek mellett, kőbányájuk és fafűrész-üzemük volt, 1860 májusában kaptak hajózási engedélyt Pest-Buda területére, majd novemberben az ország összes vizeire. Első hajójukat ők is az Inn-Donau társaságtól vették, mely a SZENT ISTVÁN nevet kapta. E hajóval indították meg a Pest - Esztergom közötti járatot. Rustronnál három újabb hajót is rendeltek, s ahogy azok (MÁTYÁS KIRÁLY, ZRÍNYI MIKLÓS, újabb SZENT ISTVÁN) megérkeztek, megnyitották a Pest - Mohács és az Esztergom - Győr közötti járatot is. Rustrontol vettek még egy öreg hajót is, melyet ÁRPÁD névre kereszteltek, ugyanekkor a régi SZENT ISTVÁN a PANNONHALMA nevet kapta.

Sajnos a DGT-vel folytatott versenyt a magyarokra jellemző tőkehiány miatt nem bírták, így személyhajóikat 1864-ben visszaadták Rustronéknak, akik a DGT-nek adták tovább, aki mindent felvásárolt, hogy a konkurencia megszűnjék. Ám Luczenbacherék csak a személyhajózást adták fel, két vontatójukkal először csak a pesti szakaszon, majd az egész ország területén fahajók bérvontatását végezték. A VISEGRÁD és SZIGETVÁR gőzösökhöz folyamatosan újabb hajókat vásároltak JÓZSEF, ARAD, TEMESVÁR, MAROS, DUNA, KÖRÖS, BODROG néven, s 1868-ban tőkéstársakat találva megalakították a Magyar Vontató Gőzhajózási Rt-t. E vállalatba a kilenc gőzös mellett 12 uszályt is vittek apportként. 1870-ben, hogy tőkeerősítést nyerjenek, beolvadtak az alakuló Magyar Lloyd Gőzhajózási Társaságba.