Menü
Hajóregiszter logó
mégsem
Elfogadom
Sütikezelés beállítása
A hajoregiszter.hu weboldal a kényelmes működés érdekében sütiket használ. Az oldal további használatával hozzájárul a sütik mentéséhez az ön számítógépére.

Fleischmann Antal Dunakotró és Gőzhajózási Vállalat, 1894-1938

ikonAdatlap
ikonLajstrom
ikonÉpített
  • Aktív:
    1894-1938
    Ország:
    HU
    Város:
    Budapest
    A monitortesteket megvásárló céget még valamikor a XIX. század második felében Hirsch József Lajos alapította „Hirsch József Lajos Építési Vállalat" néven. A vállalat 1894-ben kapott gőzhajózási engedélyt, de ekkor már Hirsch úr neve mellett Fleischmann Antal is szerepelt*. 1895-ben vették meg első hajójukat, a DDSG PRINZ OTTO nevű, lapátkerekes személyszállító gőzöst, melyet aztán átalakítva, DUNA néven vontatásra használtak. Az 1901 -es Hajós Naptár 44. oldalán a vállalat így szerepel: Hirsch József L. (Fleischmann Antal). Dunakotró- és gőzhajózási vállalat. Budapest, VII. ker., Károly körút 17.
    Az 1904-es Hajós Naptárból az is kiderül, hogy a cég hajózási üzletvezetője dr. Delmár Tivadar volt. Hirsch úr neve 1908-ban tűnt el a cég nevéből.
    A szerző „házi használatra" készített, semmilyen forrással sem bizonyított, fantáziaalapú munkahipoté¬zise: a hajózáshoz értő Fleischmann Antal beházasodott az addig építkezéssel foglalkozó Hirsch cégbe, és egy idő után át is vette annak vezetését (vagy tán évtizedekig hű alkalmazottja volt Hirschnek, mint a későbbiekben Delmár Tivadar őneki). Amíg élt az apósa (v. gazdája), vagy esetleg még azután is évekig, tiszteletből és üzleti megfontolásból a vállalat nevében továbbra is szerepeltette a céget alapító öregurat. Amikor aztán már a Fleischmann név is elismert lett a szakmában, elhagyta a lassan feledésbe merülő eredetű Hirsch nevet.
    1912-ben Fleischmannék az addigi öreg hajóik mellé egy új csavargőzöst építtettek, a JÓZSEF LAJOS-t. Mivel nevét nyilvánvalóan Hirsch József Lajosról kapta, talán nem indokolatlan a feltételezés, hogy Hirsch és Fleischmann között nem csupán eladó-vevő kapcsolat volt. (A hajó méretei: h.: 0,5 m, sz.: 6,30 m.: üresen 1,45 m, legnagyobb teherrel 1,65 m.) A JÓZSEF LAJOS a világháború alatt hadiszolgálatban volt, Gaszner Mihály kapitány parancsnoksága alatt. A háború után furcsa mód Görögország kapta meg, talán ez volt az egyetlen folyami hajónk, mely ide került. Érdekes lenne tudni, mit csináltak vele. Csak az új nevét tudjuk: ANTIGONÉ. (Hirsch úr mint Antigoné!) A hajó további sorsa számunkra ismeretlen. A Fleischmann cégnek egy másik hajója, a Hartmann Józsefnél 1886-ben épült BAGOMÉR is „katonás¬kodott". A világháború alatt Poder Mihály volt a parancsnoka. A Tanácsköztársaság hadvezetésének 1919. július 15.-én kiadott utolsó szervezeti utasításában még szerepel a BAGOMÉR, de a kommün bukása után Fleischmann úr visszakapta. A második világháborút már nem úszta meg, 1945-ben az 1694. fkm-nél tüzérségi találattól elsüllyedt. 1921-ben, mint említettük, a Fleischmann cég megvette a két monitortestet, és ezzel fontos szerephez jutott a LEITHA/LAJTA történetében.
    1926-ban, a hosszú szünet után újra megjelenő Hajós Naptár hajójegyzékében ismét szerepel a cég: „Fleischmann Antal Dunakotró és Gőzhajózási Vállalat" néven. Az igazgató továbbra is dr. Delmár Tivadar. Ebben az évben 3 csavaros vontatójuk (BAGOMÉR-1886, NEPTUN-1885, OBERON-1887), 3 db névtelenül szereplő kotrójuk, 2 db elevátoruk, szintén név nélkül, valamint 7 db vastestű kavicsszállító dereglyéjük volt. Az, hogy a munkagépek ezúttal név nélkül szerepelnek, nem jelenti azt, hogy nem is volt nevük. A FOKA már említett, 1963-as katalogusaban pl. szerepel az 1902-ben (!) épített „két úszótestű, vedersoros-futószalagos kirakó elevátor", az ERŐS. Építési helyének Fleischmann Antal építőüzeme van feltüntetve. Ez a munkagép tehát 1902-től folyamatosan a cég tulajdonában volt, egészen az államosításig, akár szerepelt a neve a Hajós Naptárban, akár nem. (A másik, itt meg nem nevezett elevátor minden bizonnyal az 1930-ban már néven nevezett SÁMSON volt.)
    A „Vállalkozók évkönyve és címtára, 1927" című könyv (főszerkesztő Lakatos Mihály) építési vállal¬kozókat sorol fel. Ezek között három Delmár is szerepel: D. Béla (VI., Eötvös u. 21.), dr. D. Tivadar (V., Akadémia u. 18.) és D. Valter (I., Cserna u. 22.). Úgy látszik, Delmár Tivadarnak a Fleischmannéknál lévő igazgatói állása mellett saját vállalkozása is volt.
    A két monitortest 1921 és 1928 közötti éveiről nincs adatunk. Valószínűleg Fleischmannék valamelyik kikötőjében várták, hogy a tulajdonosnak elég pénze legyen az átépítésükre.
    Nem tudjuk, hogy ez mikor kezdődött meg, de azt igen, hogy 1928-ban lett kész a monitortestekből kialakított két elevátorhajó. A „műtét" a Ganz és Társa, Danubius Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt.-nél történt, tehát helyileg ugyanott, ahol a LEITHÁ-t 1871-ben, illetve a SZAMOS-t 1892-ben először bocsátották vízre, s ahol 1893-ban a LEITHA régi felépítményeit lebontották.
    Az egykori LEITHA/LAJTA-ból készült munkagépet a cég alapítójáról, Hirsch József Lajosról és az elrabolt gőzösről JÓZSEF LAJOS-nak, a SZAMOS testére épített elevátorhajót pedig a főmérnökről, dr. Delmár Tivadarról TIVADAR-nak nevezték el.
    Az 1930-as Naptár ismét közöl hajólajstromot, melyben a 192. oldalon szerepelnek Fleischmannék adatai. Ezek szerint ekkor már 6 darab csavarhajtású vontatójuk volt: BAGOMÉR-1886, NEPTUN-1885, OBERON-1887, IDA-1893, KÜLDÖNC-?, TATÁR-1883, 4 darab elevátoruk: JÓZSEF LAJOS, TIVADAR, ERŐS, SÁMSON, 6 darab kotrójuk: BUDAPEST, DUNA, HUNGÁRIA, MIKLÓS, NIMFA, TITÁN. Ezeken felül ldb úszódaru, 13 db kavicsszállító vasdereglye, 6 db nyitott áruszállító vasuszály és 4 db kőszállító vasuszály volt a tulajdonukban. A cég tehát lényegesen megerősödött. Itt szerepel először a Naptárban a két egykori monitor.
    1930—3I-ben Fleischmannék a Nagybátony-Ujlaki Egyesült Iparmüvek Rt.-vel együtt, megkapták a fővárostól a Lágymányosi-öböl északi medencéjének feltöltésére szóló megrendelést. Az eredetileg mintegy 2 km hosszú, az alsó végén nyitott mesterséges öböl úgy keletkezett, hogy 1873 és 1876 között a Duna hatalmas, jobb parti kiöblösödését az ún. „Kopaszi-gáttal" elválasztották a folyómedertől. Az így megnövelt sodrás akadályozza meg ezen folyószakaszon az addig már sok pesti árvizet okozó jégtorlasz kialakulását. Az 1877-ben átadott Déli Vasúti Összekötő Híd (tervezte és építette a francia Filleul-Brohy cég) budai töltése kettévágta a Lágymányosi-öblöt, az északi részből zárt tavat képezve. Ez lett az ún. Lágymányosi-tó, melyben még egy kis sziget is volt. Ezt a medencét kellett feltölteni, hogy a Boráros téri (később Horthy Miklós, majd Petőfi) híd budai hídfője megépülhessen. Az ehhez szükséges 600 000 m2 földet az öböl ma is meglévő, déli medencéjének mélyítéséből szerezték. Ebben az óriási munkában minden bizonnyal részt vett a két leszerelt monitor is, lehetővé téve (többek között) a néhai alakulatuk tiszteletére épített Haditengerészeti Emlékmű létrehozását. Az emlékművet felavató, egykori tengerész tisztek erről persze semmit sem tudtak, pedig milyen szép „dramaturgiai fordulat" volt a Sorstól!
    A budapesti Duna-szakasz 1925-ben történt vízjogi felosztását rögzítő térképről tudjuk, hogy a Fleischmann cégnek négy bérelt vízterülete volt a fővárosban. A pesti oldalon volt három: a Dagály utca felett, a Viza utca és a Révész utca között (az 1970-ben megszűnt, egykori Sió utcánál), valamint a Vág utca és a Tisza utca között. A budai bérlet a Lukács fürdő és az Üstökös utca között volt. Az 1929-es hajósnaptár 97. oldalán található hirdetésük szerint Adonyban és Baján is volt kavics- és homokértékesítő telepük.
    Az 1936-os Évkönyvben szerepel utoljára a Fleischmann cég, előbb a gőzhajózási engedélyesek között, majd „A gőzhajó tulajdonosok kölcsönös segélynyújtási egyezményének tagjai az 1935. évben" cím alatt.

    Forrás: Id. Margitay-Becht András: A Letha monitor és a többiek. 265-267. o.

    *- más források szerint, Fleischmann Antal budapesti mérnök alapította a folyamszabályozási vállalkozást 1894-ben, ami 1900 és 1908 között Hirsch József Lajos Dunakotró és Gőzhajózási Vállalata (Fleischmann Antal) néven működött.
    Jogutódok
  • 1894
    1938

    1938

    Gőzüzemű csavaros személyhajó-A/2.

    KÜLDÖNC Épült 1888 Schönichen Hermann-féle Hajógépgyár, Gép- és Kazánép. Intézet
    L:16,64m D:0,90m Disp:14,5t MP:48 LE

    Gőzüzemű csavaros vontatóhajó-B/2.

    BAGOMÉR Épült 1886 Hartmann József Hajó- és Gépgyár (III.)
    Disp:43t MP:240 LE
    IDA Épült 1880 M. Schimmelbusch
    D:1,80m Disp:20t MP:55 LE
    TATÁR Épült 1914 Deggendorfi Hajógyár
    D:1,15m Disp:48t MP:233 LE

    Vontató motorhajó-B/3.

    VIHAR Épült 1912 Schiffswerft Linz AG.
    L:29,10m B:5,70m D:1,00m MP:240 LE

    Gőzüzemű úszómunkagép-D/5.

    BUDAPEST Épült 1900 Fleischmann Antal Dunakotró és Gőzhajózási Vállalat
    ERŐS Épült 1902 Fleischmann Antal Dunakotró és Gőzhajózási Vállalat
    L:42,62m B:20,59m D:0,81m Disp:306,55t
    HUNGÁRIA Épült 1891 Fleischmann Antal Dunakotró és Gőzhajózási Vállalat
    L:37,20m D:1,73m Disp:284,43t
    JÓZSEF LAJOS Épült 1871 Első Magyar Pest-Fiumei Hajógyár RT
    L:50m B:8,1m D:1,1m Disp:367,35t MP:320 LE
    SÁMSON Épült 1900
    L:16,50m B:4,45m
    TIVADAR Épült 1892 Schönichen-Hartmann-féle Egyesült Hajó-, Gép- és Kazángyár
    L:54m B:9m D:1,2m Disp:357,4t MP:1250 LE
  • 1894
    1938

    1938