Magyar
  English
kep kep kep kep kep
fejkep
Rozenthal Samu Mohácsi Gőztéglagyár
Adatlap
Történet
Hajók
Ország:HU
Város:Mohács
Aktív:1898-1919

Joggal kérdezheti az olvasó, hogy mi köze van a téglának a hajózáshoz? Nos, magam is meglepődtem, mikor nagy ráértemben a Duna-parton sétálva, a mohácsi téglagyár alatt egy cseréptöredéken a Rosenthal nevet olvastam. Ez a név, a századelő hajózási engedélyesei közül volt ismert előttem, korábbról.
Érdeklődve kezdtem keresgélni a sok tégla és cseréptörmelék között, melyet a part erősítésére borogattak az évtizedek során a Dunába. Kutakodásom eredménnyel járt, egy szép egész téglán R S monogramot találtam. A hajózási engedélyes Rosenthal nevének is ezek voltak a kezdőbetűi, Samu volt a keresztneve. Ekkor kezdett a dolog alaposabban érdekelni! Mi köze lehetett a hajós Rosenthalnak a téglagyároshoz?
Rövid utánajárással kiderült, hogy egy-ugyanazon személyről van szó. Egy több lábon álló vállalkozás tulajdonosa volt, aki a saját üzemeiben előállított termékek szállításához szervezte meg hajózási üzemét.
Ezt követően, már módszeresen vizsgáltam át a korabeli hajózási engedélyesek adatait, s hamarosan kiderült, hogy Rosenthal nem volt egyedül a hajóival, s a tégláival! Sok vízparthoz közeli téglagyár, mészégető, kőbánya, fafűrészüzem, szénbánya tulajdonosa volt egyben hajózási engedélyes is. Lássunk közülük néhányat.
Rosenthal 1880 körül alapította mohácsi gőztéglagyárát, amikor az akkori Királyi Magyarországon 279 téglagyár működött. E gyárak közül 29-nek volt a vasút mellett, hajóberakási lehetősége is, de volt egy gőztéglagyár, mely csak hajóval tudta elszállítani termékeit. A harminc gyár közül ötnek saját rakodója és hajóparkja volt. Érdekes, hogy ugyanekkor a császárilag szabadalmazott Első Duna-Gőzhajózási Társaságnak – mint hajózási engedélyesnek – Pécsett volt szénbányája, mészégetője és gőztéglagyára. Saját vasútján szállította áruját a mohácsi rakodóhoz.
Rosenthal hamar rájött, hogy versenyképesebbé tudja tenni áruját, ha saját uszályaiban szállítva tudja azt piacra vinni. Ezért hajózási engedélyt kért, s uszályokat vásárolt. Később, 1913-ban egy kis hajót is építtetett Újpesten a Danubiusnál MOHÁCS néven. A 400 lóerős, 33 méter hosszú hajó csak rövid ideig tudta szolgálni tulajdonosát. Az egy évvel később kitört háború nem kedvezett az építőiparnak, így a hajónak nem volt mit szállítania. Tulajdonosa bérbe adta a DDSG-nek. 1915-től a Központi Szállításvezetőség használatába került, hadiszállításokra. 1916 augusztusában vásárolta meg a MEFTER, s azonos névvel közlekedett vele. Az összeomláskor délen maradt, s a Baranyát később megszálló szerbek kezére került. Hines amerikai döntőbíró 1921-ben az S-H-S királyságnak ítélte, új neve TRIGLAV lett délszláv lobogó alatt. Rosenthal a megmaradt tíz uszályát 1919 áprilisának végén Lövenbach Alfrédnak adta el. A SZÁVA nevű uszály, mely a DDSG BÁTOR gőzösének testéből lett átalakítva, a ’20-as években fazsindelyes raktárakkal, majd ’36-től nyitott raktárakkal még dolgozott. Járműveinek eladásával hajózási üzemét felszámolta. Egykori téglagyára viszont, a többszöri tulajdonosváltás ellenére a mai napig működik.

Horváth József: Hajdan volt vállalatok V. Téglabélyegek,...hajók.
a cikk elérhető a www.uskok.eoldal.hu oldalon.

Eredeti állapotban

Feltöltve: 2004. 11. 29. 00:00
Szerkesztő: -kt-

MOHÁCS