Magyar
  English
fejkep
MFTR Magyar (Királyi) Folyam- és Tengerhajózási RT
Adatlap
Történet
Hajók
Ország:HU
Város:Budapest
Aktív:1895-1947
Hosszas tárgyalások és előkészítő munka után megszületett az 1894. évi XXXVI. törvényczikk, a magyar folyam- és tengerhajózási részvénytársaság alakításáról és állami segélyezéséről. Az új hajózási vállalat és az állam viszonyát, a társaság magyar érdekekből adódó kötelezettségeit meghatározó törvény alapján kerülhetett sor a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság (MFTR) alapító közgyűlésére 1895. január 24-én. A vállalatalapítást 10 millió forint alaptőkével ( fele részvény, fele elsőbbségi kötvény ) a Magyar Általános Hitelbank és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank finanszírozta. A társaság részére a 20 évre kötött államszerződés évi 400.000 forint állami támogatást biztosított. A MFTR átvette a MÁV hajóit, fokozatosan megszerezte számos kisebb vállalat - közöttük az 1865-ben alapított Győri Gőzhajózási Társaság - járműveit és gyors ütemben építtetett új hajókat is, főleg Újpesten. A társaság egymás után indította be járatait, tevékenységét rövidesen az egész Dunára és hajózható mellékfolyóira kiterjesztette, komoly konkurenciát támasztva a DDSG-nek. A MFTR. hajói 1895 és 1917 között éves átlagban 595 ezer utast és 557 ezer tonna árut szállítottak. 1918-ban 38 személyszállító és 54 áruszállító gőzhajóval, valamit 389 uszállyal és két tankuszállyal rendelkezett. A folyamatos fejlődés az első világháború kitörése után lelassult, majd a vereség következtében megtört. A háborút lezáró békeszerződések feltételei súlyos csapást mértek a vesztes hatalmak hajózási vállalataira, így a MFTR-re is. Jóvátétel címén éppen a legújabb, legjobb egységeit vették el tőle, amelyek - a versenyfeltételeket is súlyosbítva - az utódállamok konkurens hajózási vállalatainak birtokába kerültek. Az 1921. június 23-án megkötött Duna-egyezmény kizárta az idegen lobogókat a Száváról, a Temesről és a délvidéki csatornákról. A Duna mellékfolyóinak csak egyes szakaszait nyilvánította nemzetközinek, a többi vizeken a belföldi forgalomban (cabotage) csak az érintett állam hozzájárulásával lehetett részt venni. A Dunát átszelő hét országhatár, a monarchia utódállamainak elzárkózó gazdaságpolitikája, a mezőgazdasági cikkek iránti kereslet tartós csökkenése Nyugat-Európában igen hátrányosan befolyásolta a hajózás forgalmát és feltételeit. A magyar belforgalmat illetőleg szintén romlott a helyzet. A magyar folyami partok hossza, a nemzeti hajózás gazdasági háttere, forgalmának bázisa összezsugorodott. A MFTR és a magyar állam közötti korábbi szerződésben megállapított államsegély az infláció folytán teljesen elértéktelenedett. A társaság igyekezett alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz. 1926-ban csatlakozott a dunai teherjáratok közös lebonyolítására, a parti berendezések közös használatára és az áruszerzési szolgálat közös ellátására a DDSG és a Délnémet Dunagőzhajózási Társaság között létrejött együttműködési egyezményhez, amelyhez 1927-ben a Bajor Loyd Hajózási RT. is csatlakozott. A racionalizálási törekvések azonban az 1928-ban kezdődő gazdasági világválság súlyos hatásait nem ellensúlyozhatták. A válság miatt a MFTR egyre súlyosabb pénzügyi helyzetbe került. 1932-ben az országgyűlés - felismerve, hogy a tömegáruk olcsó szállítására leginkább alkalmas hajózási vállalat, a MFTR. csődbejutása alapvető nemzeti érdekeket sértene - jelentős államsegélyben részesítette a társaságot. Az 1935-1936-ban véghezvitt újabb szanálás eredményeként a MFTR részvények a kincstár és a MÁV tulajdonába kerültek. A hajópark modernizálására átfogó programot indítottak. Az 1930-as évek közepétől a dunai hajózás újra fellendült. A megnövekedett áruszállítási igények ösztönözték a hajópark korszerűsítését, a motoros vontatóállomány növelését is. A gazdasági fellendülés a Ganz hajógyár termelésére is kihatott. Az 1938-ban vízrebocsátott 1200 lóerős SZÉCHENYI, és az 1939-ben megépült BAROSS lapátkerekes vontató volt Európában az első két dízel-elektromos meghajtású hajó. A Második Világháború első szakaszában a hadiszállítások kedvezően hatottak a hajózási forgalom fejlődésére. A MFTR hajói 1918 és 1944 között éves átlagban 607 ezer tonna árut és 2.353.000 utast szállítottak. A társaság 1944-ben 38 gőzüzemű és 11 motoros személyszállító hajóval, 32 gőzüzemű és 18 motoros áruszállító hajóval, 252 uszállyal és 18 tankuszállyal rendelkezett.
Jogelődök
Jogutódok

Az ERCSI gőzös.

Forrás: FORTEPAN
Feltöltve: 2017. 08. 08. 12:45
Szerkesztő: - vas -

ERCSI

 

SZENT LÁSZLÓ, Baja, 1934.

Felvétel: Kishonti László
Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2017. 07. 29. 14:59
Szerkesztő: - vas -

SZENT LÁSZLÓ

 

Az ELŐD gőzös a CHIATURI-t vontatja ki Újpestről 1947-ben.

Feltöltve: 2017. 07. 02. 17:15
Szerkesztő: - vas -

ELŐD

 

Az I. sz. csavargőzös Budapesten 1930 körül.

Feltöltve: 2017. 07. 01. 15:36
Szerkesztő: -kt-

I.

 

A TISZA KÁLMÁN gőzös csuka szürkére festve hadiszolgálatban az I. Világháborúban.

Forrás: Tank a Dunán
Feltöltve: 2017. 06. 22. 22:43
Szerkesztő: - vas -

TISZA KÁLMÁN

 

A SAS gőzös Bécsben a 20-as években.

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2017. 06. 08. 15:27
Szerkesztő: - vas -

SAS

 

I. a margitszigeti hajóállomáson az Újpesti rakparttal szemben 1957 körül.

Felvétel: Sándor György
Forrás: FORTEPAN
Képpozíció
Feltöltve: 2017. 05. 19. 21:23
Szerkesztő: Lajtai László

I.

 

BUDA az 1972 augusztus 20-i víziparádén.

Forrás: FORTEPAN
Képpozíció
Feltöltve: 2017. 05. 10. 00:18
Szerkesztő: Lajtai László

BUDA

 

XXXI., Budapest, cca. 1930.

Forrás: FORTEPAN
Feltöltve: 2017. 03. 16. 19:41
Szerkesztő: - vas -

XXXI.

 

ETELE a sztálinvárosi kikötöben 1953-ban.

Forrás: FORTEPAN
Képpozíció
Feltöltve: 2017. 03. 16. 00:54
Szerkesztő: Lajtai László

ETELE

 

HUNOR Győrben a Dunakapu térnél 1963.03.09-én

Felvétel: Sieber S.
Forrás: Régi Győr
Képpozíció
Feltöltve: 2017. 03. 14. 00:55
Szerkesztő: Jáky Gábor

HUNOR

 

ELŐD Passauban 1936-ban.

Feltöltve: 2017. 01. 09. 12:05
Szerkesztő: -kt-

ELŐD

 

MFTR TAHI gőzös Budapesten az 1940-es években.

Feltöltve: 2017. 01. 09. 12:00
Szerkesztő: -kt-

TAHI

 

ÁRPÁD az 1940-es években.

Feltöltve: 2017. 01. 09. 11:58
Szerkesztő: -kt-

ÁRPÁD

 

TÖHÖTÖM a Matróz csárdánál.

Feltöltve: 2017. 01. 09. 11:57
Szerkesztő: -kt-

TÖHÖTÖM

 

IRÉN az 1940-es években.

Feltöltve: 2017. 01. 09. 11:55
Szerkesztő: -kt-

IRÉN

 

A KINIZSI gőzös háborús szürkére festve, bedeszkázott kormányállással az I. Világháború alatt Belgrádnál.

Feltöltve: 2016. 10. 09. 12:09
Szerkesztő: - vas -

KINIZSI

 

HORTOBÁGY, Tiszaroff, 1937.

Forrás: -vas-
Feltöltve: 2016. 06. 16. 15:22
Szerkesztő: - vas -

HORTOBÁGY

 

FERENC JÓZSEF termesgőzös, a forrás hibásan az I. FERENCZ JÓZSEF gőzössel azonosítja.

Feltöltve: 2016. 04. 25. 08:52
Szerkesztő: -kt-

FERENCZ JÓZSEF

 

A DEÁK FERENCZ a Várkert rakpartnál a 40-es években.

Forrás: -vas-
Feltöltve: 2016. 03. 25. 16:59
Szerkesztő: - vas -

DEÁK FERENCZ

 

KOMÁROM vontatógőzös oldal és felülnézete. Kump József: Dunai Hajózásunk technikai problémái 1921. LV kötet 46 szám

Feltöltve: 2016. 03. 01. 16:48
Szerkesztő: -kt-

KOMÁROM

 

A Pancsovánál ütközés következtében elsüllyedt MARGIT gőzös 1908-ban.

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2016. 02. 21. 09:13
Szerkesztő: - vas -

MARGIT

   

A LII. csavargőzös a 40-es években.

Forrás: FORTEPAN
Feltöltve: 2016. 02. 05. 18:08
Szerkesztő: - vas -

LII.

 

BUDAPEST a csepeli kikötőben, 1934

Feltöltve: 2016. 02. 03. 21:54

BUDAPEST

 

ZSÓFIA gőzös a Vigadó téren 1935 körül

Feltöltve: 2016. 02. 02. 14:06

ZSÓFIA

 

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ gőzös felső fedélzete 1941 szilveszterén

Forrás: FORTEPAN
Feltöltve: 2015. 12. 11. 10:36

ERZSÉBET KIRÁLYNÉ

 

JÓZSEF FŐHERCZEG gőzös Budapesten, 1938 körül. Háttérben egy IV. Károly típusú hajó egyike.

Felvétel: képeslap
Feltöltve: 2015. 12. 07. 15:12

JÓZSEF FŐHERCZEG

 

SZENT LÁSZLÓ gőzös 1938 körül Budapesten

Felvétel: képeslap
Feltöltve: 2015. 12. 07. 15:07

SZENT LÁSZLÓ