Magyar
  English
kep kep kep kep kep
fejkep
Magyar Királyi Honvéd Folyamőrség
Adatlap
Történet
Hajók
Ország:HU
Város:Budapest
Aktív:1921-1945
1920. március 1-jén Horthy Miklós lett az ország kormányzója. Az ország és az egész társadalom boldogulását kereste a megváltozott világban, így volt ezzel a volt Dunaflottilla is. A trianoni békeszerződésben rögzítették a magyar fegyveres erők minden paraméterét, e szerint Magyarország a dunai folyamrendőri feladatok ellátására 4 őrnaszádot visszakapott. Olaf Wulff Richárd fregattkapitány javasolta, hogy a hadihajózást folyamrendészetté szervezzék át, így létszámilag nem tartozna a békeszerződésben rögzített fegyveres erőkhöz. Megkezdődött a rejtés időszaka, amikor a haderő egy részét a vámőrséghez, a csendőrséghez, vagy éppen a folyamrendészethez vezényelték, ezáltal már rendvédelmi szerveknek, és nem fegyveres erőnek számítottak. Így akarta az állami felső vezetés a békeegyezményt kijátszani, és az ország haderejét fenntartani. Elhatározták, hogy a hadihajózás felszámolásra kerül, de volt haditengerészekből felállítják a folyamőrséget.

Magyarország 1920. őszén visszakapott négy őrnaszádot: a LACHS-t (POZSONY), a VIZA-t, a WELS-t, és a CSUKA-t. Ezenkívül két öreg monitort, a LAJTA-t és SZAMOS-t is megkaptuk, melyeket kivontak a hadrendből. 1921. március 1-jén felállításra került a Magyar Királyi Folyamőrség, egy névleg a Belügyminisztérium hatásköre alá tartozó, valójában honvédségi alakulat, mely nagyban épített a Budapesti Tengerészeti Különítmény tagjaira, hagyományaira. A szervezet feladatai közbiztonsági és igazgatásrendészeti jellegűek voltak, a csempészet és kémkedés megakadályozása, halászat, vadászat, fürdőzés ellenőrzése és a
hajóforgalom megfigyelése és ellenőrzése. A Folyamőrség részei voltak a révkapitányságok, melyek a tényleges folyamrendészeti feladatokat látták el. A belügyminiszteri rendelet kivette a Duna és más hajózható hazai vizek felett gyakorolt hatósági jogköröket a rendőrség kezéből, és a folyamőrségnek adta azokat. Ily módon, véleményem szerint, leginkább az akkori csendőrséghez, illetve jogkörök tekintetében a mai Határőrséghez hasonló szervezet jött létre. A rendészeti tevékenységek körébe tartozott még a vízállás rendszeres nyilvántartása, mederszabályozási munkák megállapítása, a kikötők és a hajóforgalom ellenőrzése, különleges hajók kísérése, az utasforgalom nyilvántartása, útlevélkezelés, hajózási baleseteknél intézkedés foganatosítása. A nemzetközi közösség, a hajóforgalom tényleges nagyságát figyelembe véve, még négy őrhajó rendszerben tartását engedélyezte. Ennek a négynek a szolgálatba állítása anyagi okok miatt egyelőre késett, a meglévőket átkeresztelték: SZEGED (ex-WELS), KECSKEMÉT (ex-VIZA), SIÓFOK (ex-CSUKA), és DEBRECEN (ex-LACHS). Tárgyalások kezdődtek az osztrákokkal 1926-ban az őrnaszádok megvételét illetően. A magyar Folyamőrség átadta az osztrák testvérszervezetnek a SIÓFOK-ot, de megkapta a STÖR-t (leendő GYŐR), a COMPÓ-t (leendő SOPRON), a BARSCH-t (leendő BAJA) és a FOGAS-t (leendő GÖDÖLLŐ). A SIÓFOK-ot az osztrákok BIRAGO-ra keresztelték. Ezzel a bővítéssel a volt Dunaflottilla hajóiból hét őrnaszádot mondhatott a magáénak Magyarország. A folyamőrség új típusú harceljárásra is fel kívánt készülni. A világháború tapasztalataiból kiindulva, fel óhajtottak készülni az aknaharcra, vagyis olyan jellegű hajóra volt szüksége a folyami erőknek, amely aknatelepítésre és aknaszedésre egyaránt alkalmas. Ez a hajó a MAROS aknarakó lett. Fő feladata az ellenséges hajókötelékek útjába történő aknazárak telepítése lett. Vele egyidőben került le a sólyáról a CSOBÁNC, mely úszó harcálláspontként és vontatóhajóként funkcionált. A Folyamőrség rendelkezett tengeri hajóval is, a KÖRÖS-sel, melyet a német haditengerészet partközeli aknamentesítésre építtetett. Az egység afféle folyam-tengerjáró volt, univerzális alkalmazási körrel. Ezek az egységek azonban csak a Dunán teljesíthettek szolgálatot. A Tiszán, a Dráván, és a Balatonon kisebb hajók, páncélos motorcsónakok: a HONVÉD, a TÜZÉR, és a HUSZÁR védték a vizeket. A „magyar tengeren” több vitorlás hajóval rendelkezett a flottilla, melyek elsőorban mentési illetve kiképzési célokat szolgáltak. Az őrhajók feladatul kapták az ellenséges repülők elleni harcot is, ennek megfelelően látták el őket automata fegyverekkel. A szervezet struktúrája 1938-ra a következőképpen épült fel: csajkás-ezred (őrnaszádosztály és a páncélos motorcsónakok), folyambiztosító zászlóalj (aknász-század – lövészszakasz – fényszórószakasz – géppuskás szakasz – ködképző szakasz – búvárszakasz – torpedószakasz – híradószázad). A folyambiztosító szakasz 3 osztálya Budapesten, Komáromba, és Szegeden települt. 1939. január 15-én a Folyamőrség formális belügyi alárendeltsége megszűnt, és Magyar Királyi Honvéd Folyamerők néven, fegyvernemként a fegyveres erő része lett. A fegyvernem jelentős szervezeti változásokon ment keresztül. Már két folyambiztosító-zászlóalj volt, kétkét századdal. A változások 1940-re a következő struktúrát eredményezték: őrnaszádezred I. őrnaszádosztály (SOPRON, kECSKEMÉT, PM-1); II. őrnaszádosztály (GYŐR, SZEGED, TÜZÉR); I. (Felső-dunai) folyamzár zászlóalj – Komárom; II. (Alsó-dunai) folyamzár zászlóalj – Budapest, Baja; III. (Tiszai) folyamzár zászlóalj – Szeged. A PM-1 egyébként egy páncélos motorcsónak volt, melyet az őrnaszádok mellett tevékenykedő modern és ütőképes hajónak szántak. A folyamzár zászlóaljak részére aknarakó-aknaszedő motorosok építését kezdték meg, ezek jele AM. Eredetileg 12-t terveztek belőlük, 4-4 darabot a dunai zászlóaljakhoz, és 2 –2 darabot a tiszai zászlóaljhoz, illetve az őrnaszádosztályhoz. Harcászati alapegységük az aknászpár lett, mivel csak két hajó végezhette az aknakeresést. A II. világháború kezdetén az I. világháborúhoz képest szokatlan irányba bontakozott ki a harc. Az első számú harctevékenység az aknák elleni harc lett, nem pedig az ellenséges hajókkal vívott ütközet. 1944-ben érte az országot az első angolszász bombatámadás. A Duna a náci Németország kőolajszállítmányainak volt az útvonala, ennek megakadályozására a RAF és a USAAF több ezer aknát dobott a Dunába. Ezek az aknák tengeri mágneses-indukciós aknák voltak, és használatuk teljesen felkészületlenül érte a folyami erőket. Csak 1944-ben, röpke 3 hónap alatt körülbelül 100 hajó, illetve más úszóegység süllyedt el, és másfélszer ennyi rongálódott meg. A helyzet kezelése nem tűrt halasztást. A németek nem adták át a szükséges dokumentációt, így a magyar hadihajósoknak saját maguknak kellett rájönniük az aknák elleni
harc fortélyaira. Egy kutatócsoportot hoztak létre, melyek feladata az aknamentesítés módjának kitalálása volt. A csoport sikerrel tevékenykedett, az év végéig 50 aknát hatástalanítottak, és ezzel megteremtették egy a németektől független magyar aknászcsoport alapjait. A folyamzár zászlóaljak feladata volt az aknafigyelés és az aknamentesítés. A Folyami Erők egyetlen hajója, a HEGYALJA süllyedt el akna miatt, november 22-én. A dunai flottilla személyi állománya, különösen a folyamzár zászlóaljak alegységei, az év vége során az előrenyomuló szovjet csapatokkal sokszor igen heves harcokat vívtak az ország déli részén. Harcaik főleg az őket támadó szovjet gyalogsági-, harckocsi-, és rohamtüzér alegységek tüzének viszonzásában, saját testi épségük óvásában merült ki, tényleges támadó tevékenységre nem lehetett lehetőségük. Az ezredet fokozatosan visszaszorították, így hajóikat kénytelenek voltak hátrahagyni a Dunánál, és a szárazföldi alakulattá változott folyamzár ezred maradéka megkezdte a visszavonulást a Dunántúlon. Visszavonulásuk során elérték a Balaton északi partját, ahol a partot aknazárral erősítették meg. Itt 1945. március végéig voltak védelemben, majd Ausztriába vonultak vissza, a Dunához, hogy megkeressék a még ott horgonyzó hadihajókat. Ezzel a cselekménnyel a folyamzár zászlóaljak befejezték a háborút.

1944-ben az őrnaszádok fegyverzetét kiegészítették légvédelmi gépágyúkkal és géppuskákkal. A német (és a magyar) hadvezetés minél előbb harcba akarta vetni a hajókat. Az őrnaszádezredből két harci csoportosítást hoztak létre, mindkettőben német haditengerész egységekkel közösen sorolták be a folyami erő hajóit. Az egyikbe a GYŐR, a SOPRON, és a BECHELAREN, valamint az FR 4 tartoztak. Az FR tulajdonképpen légvédelmi motorcsónak volt. A másikba a DEBRECEN, a KECSKEMÉT, a PM-1, és két úgynevezett AT, vagyis német tüzérségi hordozó tartozott. Az AT-ket erős légvédelmi fegyverzettel is ellátták. Kiürítéseket hajtottak végre, hajókaravánok közvetlen biztosításáról és vezetéséről gondoskodtak, a gyalogságnak nyújtottak tüzérségi támogatást, felderítést és őrjáratozást végeztek. Az azonban hamar bebizonyosodott, hogy I. világháborús páncélzatuk alkalmatlan a védelemre. A szovjet ékek előretörése miatt a hajók egyre északabbra szorultak a Dunán, közben igyekeztek tüzérségi tűztámogatást biztosítani, vontatmányokat szállítottak, és részt vettek az egyes települések, vízi objektumok (Esztergomi híd) légvédelmében. 1944. december 30-án a hajók átlépték a határt. A hajók még német területen is részt vettek harci cselekményekben, elsősorban légvédelmi tevékenységet folytattak, illetve segítették az elsüllyedt polgári hajók személyzetének mentését és a tűz oltását. A szovjet dunai flottillával sohasem csaptak össze, és 1945. május 9-én Linzben ért véget a háború a folyami erők számára.

A hadihajósok két világháborús tevékenységének összehasonlításával kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy az aknák és a repülő eszközök elleni harc lett a folyami erők legfőbb tevékenysége. A szárazföldi csapatok támogatására az őrhajók, a monitorokénál gyengébb páncélzatuk és fegyverzetük miatt, nem voltak igazán alkalmasak. Az is megfigyelhető, hogy a páncéltörő eszközök forradalmi fejlődése miatt a nagyméretű, páncélozott folyami hadihajók ideje lejárt. Ezek helyett gyors, mozgékony, erős fegyverzetű, univerzálisan (légi és felszíni célok ellen) alkalmazható úszóegységekre van szükség. Ugyancsak nagyon fontossá vált a Duna hajózhatóságának biztosítása, a hajókaravánok kísérése és oltalmazása.

Berki Tamás: A Magyar hadihajózás rövid története (kivonat)
http://www.biztonsagpolitika.hu/userfiles/file/PDF/berki.pdf

DEBRECEN őrnaszád, István király ünnepén, 1930. augusztus 20-án, Budapesten

Felvétel: Ifj. Fekete István gyűjteményéből
Forrás: Deák István
Feltöltve: 2017. 05. 10. 22:55
Szerkesztő: Kádár Zoltán

DEBRECEN

  

GYŐR őrnaszád, István király ünnepén, 1930. augusztus 20-án, Budapesten

Felvétel: Ifj. Fekete István gyűjteményéből
Forrás: Deák István
Feltöltve: 2017. 05. 10. 22:52
Szerkesztő: Kádár Zoltán

GYŐR

 

BADACSONY a folyamőrség kötelékében 1924-ben.

Feltöltve: 2017. 05. 08. 14:05
Szerkesztő: -kt-

BADACSONY

 

SZEGED folyami őrnaszád legénysége 1922-25 körül.

Feltöltve: 2017. 05. 08. 14:02
Szerkesztő: -kt-

SZEGED

 

KÖRÖS, Győr, 1929.

Forrás: FORTEPAN
Feltöltve: 2017. 03. 16. 19:27
Szerkesztő: - vas -

KÖRÖS

  

GYŐR, Budapest, 1929.

Forrás: FORTEPAN
Feltöltve: 2017. 03. 16. 19:25
Szerkesztő: - vas -

GYŐR

    

KECSKEMÉT őrnaszád Mohácson 1928 augusztus 26-án.

Felvétel: Beták József
Forrás: FORTEPAN
Képpozíció
Feltöltve: 2016. 06. 05. 23:05
Szerkesztő: Lajtai László

KECSKEMÉT

 

A SZEGED őrnaszád Baján a 30-as években. Előtte a KECSKEMÉT őrnaszád.

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2016. 04. 21. 21:09
Szerkesztő: - vas -

SZEGED

  

SZEGED előtte a GYŐR mögötte a DEBRECEN őrnaszádok Győrben 1926-ban.

Forrás: Régi Győr
Feltöltve: 2016. 04. 18. 13:47
Szerkesztő: -kt-

SZEGED

 

Feltehetően a REX II. motoros Tihanynál az 1930-as években.

Felvétel: Monostory György
Forrás: Hungaricana
Feltöltve: 2016. 02. 22. 12:59
Szerkesztő: -kt-

REX II.

 

A SZEGED őrnaszád 1930 körül.

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2016. 01. 21. 18:03
Szerkesztő: - vas -

SZEGED

 

KECSKEMÉT őrnaszád 1930 körül.

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2016. 01. 18. 21:06
Szerkesztő: - vas -

KECSKEMÉT

 

A M. kir. Folyamőrség MECSEK nevű vontatóhajója a 30-as években.

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2015. 11. 12. 19:12
Szerkesztő: - vas -

MECSEK

 

A M. Kir. Folyamőrség KÖRÖS aknarakó hajója (elöl) és a CSOBÁNC anyaghajója (hátul) a Margit-sziget melletti budai ágban 1930 körül

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2015. 11. 12. 19:09
Szerkesztő: - vas -

KÖRÖS

 

A M. Kir. Folyamőrség GYŐR nevű őrnaszádja egy másik egységgel Győrben 1929-ben.

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2015. 11. 09. 11:49
Szerkesztő: - vas -

GYŐR

 

A HUSZÁR őrnaszád.

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2015. 10. 16. 17:38
Szerkesztő: - vas -

HUSZÁR

 

A SZEGED őrnaszád.

Forrás: Vatera.hu
Feltöltve: 2015. 10. 16. 16:53
Szerkesztő: - vas -

SZEGED

 

A BADACSONY a Folyamőrség kötelékében.

Forrás: Delcampe.net
Feltöltve: 2015. 04. 21. 17:28
Szerkesztő: - vas -

BADACSONY

 

A DEBRECEN őrnaszád

Forrás: Delcampe.net
Feltöltve: 2015. 04. 21. 17:26
Szerkesztő: - vas -

DEBRECEN

 

A CSOBÁNC fedélzetén menetben az ikergéppuska melett 1943.02.19. Szauter József balról a harmadik.

Felvétel: Szauter József
Forrás: -kt-
Feltöltve: 2015. 03. 26. 09:30
Szerkesztő: -kt-

CSOBÁNC

 

A GYŐR Győrben 1929-ben

Forrás: -vas-
Feltöltve: 2015. 03. 03. 15:22
Szerkesztő: - vas -

GYŐR

 

A LILY motoros hidroplánt vontat Siófokon.

Forrás: profila.hu
Feltöltve: 2015. 02. 17. 14:42
Szerkesztő: -kt-

LILY

 

MAINZ exHUNGARIA vendégkönyvben lévő fekete-fehér kép 1983-ban.

Feltöltve: 2014. 12. 02. 20:17
Szerkesztő: -kt-

HUNGÁRIA

 

A REX-I motoros a Balatonon a 30-as években.

Felvétel: Korenchy László #44525
Forrás: FORTEPAN
Feltöltve: 2013. 11. 19. 16:32
Szerkesztő: - vas -

REX