Magyar
  English
fejkep
Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár RT.
Adatlap
Történet
Hajók
Ország:HU
Város:Budapest/Újpest
Aktív:1928-1948
Az első világháború befejeztével a magyar hajóépítésnek egy nagy korszaka zárult le. A fiumei hajóépítő bázis elveszett. A Ganz-Danubius fiumei gyára, ahol évente 5000 vagon acélt dolgoztak fel, minden felszerelésével, félig kész hajóival olasz kézbe került. Megrövidült a hazai Duna szakasz. Hajógyáraink is teljesen elvesztették külföldi piacaikat. 1920-22-ben a kikötői öbölben még befejeztek néhány - még a háború alatt megkezdett gőzöst és motoros hajót - de hamarosan ezek a munkák is elfogytak. 1927-ben a Shlick-Nicholson Gép- és Hajógyár RT, a Lipták-féle gyár, valamint néhány kisebb műhely a Danubiusba olvadt. 1928-tól kezdve a gyár neve Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár RT. 38 esztendő után a világhírnévre szert tevő „Danubius” elnevezés lemaradt a cégtábláról. A Ganz hajógyártása is elérte a mélypontját. 1930-34. között 4 év alatt mindössze 2 kotró dereglye, egy vontatóhajó, két hídponton és egy csónakház készült el, melyhez 760 tonna vasat és acélt használtak fel. A legnagyobb pangás idején a Ganz-konszern vezetőinek csak igen nyomott áron sikerült az angol-holland Shell társaságtól egy olajszállító motoros tankhajóra megrendelést szerezni. Ennél nagyobb jelentőséggel bírt a folyamtengeri hajók iránti igény megjelenése, de különösen a Ganz-Jendrassik rendszerű dízelmotorok alkalmazásának beindulása. Az első Duna-tengeri hajót a BUDAPEST-et, 1934 augusztus 14.-én bocsátották vízre. Új megoldás volt a két hajócsavar forgatására beszerelt két Ganz-Jendrassik rendszerű VI. Jak. 170 típusú feltöltés nélküli hathengeres diesel-motor. E hajót hamarosan követte SZEGED, majd 1937-ben a 70 m. hosszú, 10 m. széles, 4,7 m. oldalmagasságú, 3,1 m. merülésű TISZA, amely számos újítást tartalmazott és az első egységévé vált annak az 1200 tonna hordképességű sorozatnak, amely már magán viselte a legfejlettebb folyam-tengeri áruszállító motorosok minden jellemzőjét. A gazdasági fellendülés a Ganz hajógyár termelésére is kihatott. Az 1938-ban vízrebocsátott 1200 lóerős SZÉCHENYI és az 1939-ben megépült BAROSS lapátkerekes vontató volt Európában az első két dízel-elektromos meghajtású hajó. A MFTR által rendelt négy új áruszállító hajó közül az ETELE, a BUDA és a HUNOR motoroshajó 1938-ban, a MAGYAR pedig 1939-ben hagyta el a sólyát. A termelés fellendülése újabb beruházásokat tett indokolttá. Beszereztek néhány nagyteljesítményű szerszámgépet és felállítottak két sólyadarut. A munkások létszáma is gyors ütemben növekedett, 1937-ben meghaladta az 1200 főt, s a háborús években csaknem 4000 főre emelkedett. A háború kitörését követően is folyt a termelés. A gyár további Shell motoros tankhajóra és uszályokra kapott megrendelést. Olaszországnak két vontatót, a PIEMONTE és a LOMBARDIA motoroshajót, négy tankuszályt, valamint a németeknek további két tankuszályt épített. A Nemzeti szabadkikötő két 2300 tonnás, míg az újonnan alakult Magyar Orient Vonal Tengerhajózási RT. Két 4000 tonnás tengerjárót rendelt. Az 1941 májusában vízrebocsátott MAGYAR TENGERÉSZ és MAGYAR VITÉZ a Budapesten valaha épült legnagyobb hajók voltak. A 2300 tonnás hajók közül a háború után egyet befejeztek, amit CHIATURI néven jóvátételben a Szovjetunió kapott. A gyár 1941-től egyre inkább átállt a hadieszközök termelésére. Nagy ütemben folyt a dunai páncélos naszádok gyártása az öntödékben pedig döntő többségben harckocsi-motoröntvények gyártását végezték. Az angyalföldi gyár is súlyos károkat szenvedett a II. világháború alatt. Ezek a károk részben a bombázásokból, részben az átvonuló hadseregek harci cselekményeiből származtak. A háborút követően 300 fővel indult meg a munka, s először a JÓZSEF ATTILA és ADY úszódarukat építették meg a Duna hidak roncsainak kiemelésére és az épülő hídelemek beemelésére. Hamarosan megindult a hajógyártás is. A gyár területén maradt 6 Detert által megrendelt Duna-tengerjáró hajó teljes hengerelt acélanyaga. Ebből kezdték meg a jóvátételi hajók gyártását. 1946-ban az első két egység a SIMEIZ és KOREIZ készült el. A magyar kormány 1946-ban létrehozta a Nehézipari Központot a NIK-et, melynek feladata az iparvállalatok állami ellenőrzése, majd fokozatos állami tulajdonba vétele volt. Ennek keretében felosztották a Ganz Konszernt és 1948-ban különvált a Ganz Waggon és Gépgyár, a Ganz Villamossági Gyár, valamint a Ganz Hajógyár.

Itt épült ismertebb hajók:
1934-DANUBE SHELL I. motoros tankuszály
1934-36-BUDAPEST és SZEGED Duna-tengerjárok
1937-1941-TISZA, KASSA, KOLOZSVÁR, UNGVÁR duna-tengerjárók
1938-39-SZÉCHENYI, BAROSS diesel-elektromos lapátkerekes vontatók
1938-39-ETELE, BUDA, HUNOR, MAGYAR folyami motoros áruszállító hajók
1941- PIEMONT, LOMBARDIA motoros vontatók
1941- MAGYAR VITÉZ, MAGYAR TENGERÉSZ tengerjáró hajók
1945- JÓZSEF ATTILA, ADY úszódaruk
1946- CHIATURI, SIMEIZ, KOREIZ folyam-tengerjáró hajók
Jogelődök
Jogutódok

A BAROSS építése az angyalföldi Ganz hajógyárban. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.1.474.

  

BUDAPEST teherhajó az Újpesti-öbölben 1941 körül. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.1.476.

KASSA a csepeli szabadkikötőben. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.1.425.

     

A KASSA az ÚJPESTi-öbölben vízrebocsátás után, teljes befejezés előtt. Mögötte az ÚJPEST úszódaru és a MAGYAR teherhajó. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.1.415.

TRIP 2018 Budapest

Felvétel: Kosztolicz Péter
Feltöltve: 2018. 08. 03. 13:27
Szerkesztő: Kosztolicz Péter

DEBRECEN

 

A KASSA vízrebocsátása az angyalföldi Ganz hajógyárban 1939 május 17-én. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.1.408.

  

A KASSA orra a sóján. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.1.403.

    

A VERECKE elkészülése után az Újpesti-öbölben. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.1.460.

        

m/s TISZA, német katonákkal az előtérben Nyikolajev-ben 1942-körül.

Forrás: Pjotr Utkin
Feltöltve: 2018. 07. 17. 11:08
Szerkesztő: -kt-

TISZA

 

A KASSA építése az angyalföldi Ganz hajógyárban. Leltári jelzet: MMKM TFGY 2017.1.392.