Elfogadom
Sütikezelés beállítása
A hajoregiszter.hu weboldal a kényelmes működés érdekében sütiket használ. Az oldal további használatával hozzájárul a sütik mentéséhez az ön számítógépére.
Hartmann József Hajógyára (I.), 1863-1868
Adatlap
Épített
- Aktív:1863-1868▼Ország:HUVáros:Budapest/ÚjpestRövid név:HJH1856-ban, a Dunai Szabadhajózási Egyezmények megkötésével egy időben, a Császári Vízépítési Hivatal Pest város tanácsától megvásárolta az újpesti szigetet, majd a szigettel szemben fekvő Duna-partot, hogy itt téli kikötőt létesítsen. 2 év alatt épült meg a szigetet és partot összekötő zárógát. Így egy jégzajlás mentes zárt öböl jött létre, a parton pedig egy 2 km hosszú hajóépítésre alkalmas terület.
Hartmann József hajóépítőnek - aki az Óbudán, Bécsben, Fiumében, Zürichben és Amerikában másfél évtizeden keresztül gyűjtött tapasztok birtokában bérbevett kovácsműhelyben kezdte meg hazai működését - tervezőként és vállalkozóként is döntő szerepe volt a DDSG-től független magyar hajóipar megteremtésében.
Üzleti tevékenysége főleg az Al-Duna területére terjedt ki. Mivel vastestű hajók építéséhez a kovácsműhely nem volt elegendő ezért a kincstártól 10.000 négyszögöl területet bérelt ki a sziget kikötő felöli partján, s itt kezdte meg hajóépítő tevékenységét 1864-ben. Hartmann első telepén csaknem kizárólag gép nélküli uszályokat és hajótesteket építettek. Itt épült viszont a "HABLEÁNY", gróf Széchenyi Ödön gőzjachtja, amellyel az összefüggő európai víziút-rendszer gondolatának magyar előfutáraként 1867-ben Pesttől Európa belső víziútjain, a Dunán, a Lajos-csatornán, a Majnán és a Rajnán végighajózva jutott el Párizsba, ahol magyar lobogóval még soha nem jelent meg hajó. A világkiállításon a bíráló bizottság aranyéremmel díjazta a gépek osztályába besorolt gőzjachtot.
Itt épült ismertebb hajók:
1867-HABLEÁNY Széchenyi Ödön gőzjachtja
Jogutódok:
Magyar-Belga Gép- és Hajóépítő RT, 1868-1870 1868